Mártai Adél, a PTE MK festő szakos hallgatója, szociál kritikus témájú festményeket készít. Pályamunkái is ugyanezt a témát kívánják feldolgozni.
Meggyőződése, hogy a társadalom tagjainak szembesítése a saját hibáikkal, gyengeségeikkel - ha nem is azonnal -, de morális javalást eredményezhet. Munkáiban a festészet klasszikus időszakaira jellemző humoros-groteszk stílust alkalmazza. Ezzel egy időben alkotásai fordított olvasata is érvényes, azaz a humoros-groteszk festői kifejezésmód további ehhez fűződő gondolatok cizellálására is nyújt számára lehetőségeket. Köztudottan a művészetben, a humor, derítő hatása mellett - ami a probléma könnyedségének felvetésére vonatkozik -, gyakran erőteljesen nevelő hatással is rendelkezik, kiemeltképen akkor amikor, amikor a groteszk stílus jegyeivel párosul. Mivel a groteszk a valóság nyomatékos, intenzív, elkenhetetlen, kendőzhetetlen közlésére törekszik, mondanivalóját, festői jelzőit kiélezi, valamint magasra fokozza, mint például az intenzív, tiszta színek használata vagy az anatómiailag helytelen, nem arányos például emberi, állati alakok megjelenítése. Néhány művész, akik hasonló témában dolgoznak és nagyon inspirálóak voltak számára: Abraham Teniers, George Grosz, Jörg Immendorff, Renato Guttuso, Stark Attila, és Georgiana Gratrix.
Alkotásaiban nem a rútat vagy a torzat keresi megjeleníteni a harmonikussal szemben, hanem arra törekszik, hogy megragadja a jellegzetest a valóság elemzése közben.
"Meglátásom szerint krízishelyzetekben mindig is volt létjogosultsága a társadalomkritikus alkotásoknak, festményeknek, kiváltképpen és jellemzően a 20-ik század második felében. Manapság egyre gyakrabban fordulnak elő válsághelyzetek (pl.: politikai, történelmi, gazdasági, egészségügyi stb.), és ezek, úgy vélem, szavatolják az említett művészi magatartást. Korábbi festményeimen a COVID 19 gerjesztette, valóságból kiragadott jeleneteket örökítettem meg, ezzel is megkísérelve feloldani a bennem és a környezetemben lévő emberek feszültségét.
A groteszk, társadalomkritikus festészeti téma kifejezőerejének további fokozása érdekében az elmúlt években egy új tematikát is beemeltem a festészetembe, mégpedig az antropomorf állatábrázolást. Mindezt nem feltétlenül magáért az állatábrázolásért tettem, inkább az foglalkoztatott, az foglalkoztat, hogy hogyan tudok vizuálisan leképezni és festői eszközökkel kifejezni egy adott állatfigurát, amit felruházok emberi tulajdonságokkal és emberi lélekkel.”
